Keresés: közlekedési

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017. október 2-án Kolozsvárra látogatott, ahol tárgyalt román partnerével Teodeor Melescanu külügyminiszterrel, az RMDSZ kolozsvári vezetőségével, Emil Boc polgármesterrel, majd részt vett a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tagozatának hivatalos tanévnyitó ünnepségén, és megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánjával is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, teljesen természetes és normális, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében. A törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most "hátba szúrásnak" tekinti a történteket. Fontos, hogy a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen "sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni". Román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Szijjártó Péter kitért rá: remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház és a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.

2020-ra egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát, de ennél sokkal több összeköttetés kellene a két ország között, ezért remélhetőleg a tíz megépült határátkelőből, melyek korábban ideiglenesen hétvégenként üzemeltek, mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasúti fejlesztéseket jelentik, ezért támogatják a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét. Jó hír az energiabiztonság szempontjából, hogy a rendszerüzemeltetők egyetértése alapján 2019-ben már jelentős mértékű földgáz szállítására nyílik lehetőség Románia felől Magyarországra, 2022-re pedig 4,4 milliárd köbméter gázforgalmazás válik lehetővé a két ország között.

2018. szeptember 27-én került sor a Nagykövetségünk által szervezett kerekasztal beszélgetésre és az azt követő üzleti fórumra, amelyen a magyar és román Smart City témakörhöz kapcsolódó projekteket ismerhették meg a résztvevők. A rendezvényünk keretei között bemutatott projektek három fő területre összpontosítottak: városfejlesztés, lakókörnyezetünk megóvása; technológiaorientált intelligens városi szolgáltatások és üzemeltetési feladatok; az intelligens fejlesztések háttere, fejlesztési és innovációs rendszerek kiépítése.

Zákonyi Botond nagykövet nyitóbeszédében kitért az „okos város” kifejezés értelmezésére, amelyet a szereplők számos különböző mélységű és terjedelmű definícióval magyaráznak. Az okos város létrejötte egy több szereplős folyamat. Részt vesznek benne a városi önkormányzatok, felsőoktatási, állami, sőt uniós intézmények, amelyek célokat és keretet adnak a fejlesztéseknek, a technológiaszállító cégek, amelyek eszközöket és megoldásokat tudnak hozzátenni, valamint a település lakói, akik érdekében az egész történik – mondta a Nagykövet.

Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, a Smartpolis Tudásközpont igazgatója szerint "az intelligens város a régi és új technológiák összehangolását” kell, jelentse.

Besenyei Sarolta (moderátor) és Ciprian Alexandru-Caragea a Romániai Smart City és Mobilitás Egyesület képviselői felhívták a hallgatóság figyelmét a Romániában megvalósított több mint 200 okos város megvalósított projektre.

A városi szövet megújításának kitűnő példáját mutatta be a Cordia Románia (Futureal Csoport) marketing és értékesítési igazgatója, a Corvin-sétány példáján keresztül. Az INTER TAN-KER Zrt. vezérigazgatójának előadása az okos város és az új városi közlekedési modell kérdéseinek megoldását vázolta. A budapesti közlekedési dugók és forgalmi torlódások megoldása érdekében hét hónapja működik a MOL Limo által bevezetett új közlekedési szolgáltatás.

Bukarest és Ilfov megye közlekedési infrastruktúrájának és rendszerének korszerűsítését és megújítását EU-s források támogatják, a tevékenység alapját a Fenntartható Városi Mobilitási Terv képezi. A Bukarest-Ilfov Közösségi Közlekedésfejlesztési Egyesület a területhez tartozó 42 helyi önkrományzat együttműködése és a Terv kezdeményezései révén valósítja meg a térség fejlesztését.

Az intelligens fejlesztések megoldásait világították meg az utolsó előadások, köztük a KONsys Kft., az Intrarom S.A., a Digitax és Clico Romania vállalatok konkrét technológiai megoldásai, amelyek az intelligens városok energia- és információ menedzsmentjéről, a közszolgáltatások digitalizálásának átfogó bemutatásáról és az intelligens fejlesztés kulcsfontosságú tényezőiről szóltak.

Az előadásokat követő üzleti találkozók támogatták a magyar és román előadók, intézmények és cégek képviselői közötti kapcsolatépítéseket, megalapozták az elkövetkező időszak közös, okos város projektjeit.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium ösztöndíjpályázata a Balassi Nyári Egyetemen való részvételre

A kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII.16.) Korm. rendelet alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium (továbbiakban KKM) pályázatot hirdet a 2019 nyarán megrendezésre kerülő

BALASSI NYÁRI EGYETEMEN való részvételre.

Az ösztöndíj célja: a résztvevők magyarnyelv-tudásának és Magyarországgal kapcsolatos ismereteinek fejlesztése, valamint elmélyítése és megerősítése. A négyhetes magyarországi tanulmányokra a KKM-ben kerül sor, a KKM Oktatási és Rekreációs Kft. (a továbbiakban: KKMOR Kft.) felnőttképzési intézmény közreműködésével.

A Balassi Nyári Egyetemen való részvételre pályázatot nyújthat be

• a 18. életévét betöltött, magyar származású, a Kárpát-medencén kívüli nyugati diaszpórában élő, külföldi állampolgárságú személy, valamint
• a 18. életévét betöltött, nem magyar származású, külföldi állampolgárságú személy.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az aktív közösségi munka, valamint a magyar kultúrával kapcsolatos tevékenység.

A képzés leírása:

Négyhetes tanulmányaik során a 80 magyar nyelvórán kívül 40 óra hungarológiai előadáson/terepmunkán is részt vehetnek a hallgatók. A tantermen kívüli programok során (kirándulás, múzeumlátogatás stb.) saját tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek Magyarország kultúrájával kapcsolatban. A program írásbeli és szóbeli vizsgával zárul.

Nyertes pályázat esetén az oktatáson való részvétel kötelező, ennek indokolatlan elmulasztása, valamint az ösztöndíjszerződésben és/vagy a képzési szerződésben foglaltak, továbbá a 1016 Budapest, Somlói út 51. szám alatti kollégium Házirendjének megszegése esetén a képzésre és kollégiumi elhelyezésre való jogosultság azonnal megszűnik.

A képzés időtartama 4 hét (2019. július 22. – 2019. augusztus 16.)

Az ösztöndíj tartalma:

• képzési díj,
• a tananyag költségei,
• kollégiumi elhelyezés (3-ágyas szobákban),
• napi 3 étkezés,
• 30-napos tömegközlekedési bérlet,
• a délutáni programokon való ingyenes részvétel,
• a kiránduláson való ingyenes részvétel.

Az ösztöndíj nem fedezi az alábbi költségeket, azok a pályázót terhelik:

• az utazás költségei (Magyarországra és haza),
• szükség esetén a vízum beszerzése az illetékes magyar külképviseleten,
• egészségbiztosítási díj (a résztvevőt terheli a tanulmányai alatt felmerülő összes egészségügyi szolgáltatás díja, biztosításáról önmagának kell gondoskodnia),
• költőpénz, egyéni kiadások, stb.

A meghirdetett ösztöndíjas keretszám: 60 fő

A pályázat elektronikus beküldési határideje: 2019. április 3., 24.00 (UTC+1)

A pályázatokról szóló döntést az KKM képviselőiből álló Értékelő Bizottság hozza meg. A döntés minden pályázóra nézve kötelező.

A KKM a határidő után beérkezett, illetve formailag hibás, hiányos, pontatlanul vagy olvashatatlanul benyújtott pályázatokat nem veszi figyelembe.

A pályázatokról szóló döntés meghozatalának határideje: 2019. április 30. A KKM a döntést követően 7 munkanapon belül írásban, elektronikus úton értesítést küld a pályázat eredményéről. Az ösztöndíjat nyert pályázónak ezután szintén írásban, elektronikus úton nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e az ösztöndíjat.

A pályázat menete:

A pályázati felhívás az alábbi honlapon található:

https://balassischolarship.kormany.hu/balassi-nyari-egyetem-2019

1. A pályázati adatlap és kérdőív kitöltése

A https://balassischolarship.kormany.hu/balassi-nyari-egyetem-2019

oldalon töltse le a pályázati adatlapot, valamint a kérdőívet tartalmazó táblázatot (Excel dokumentum).

FIGYELEM! A pályázati adatlap és a kérdőív két külön munkafüzet lapon (fülön) található. Mindkettőt töltse ki elektronikusan (csak számítógéppel)!

2. A pályázathoz csatolandó mellékletek és igazolások elkészítése, beszerzése

A pályázathoz szükséges mellékletek és igazolások a következők:

• önéletrajz (Word dokumentum);
• kb. 200 szavas fogalmazás a magyarországi tanulmányok céljáról és a megszerzendő ismeretek otthoni hasznosításáról (Word dokumentum);
• útlevélmásolat (.pdf formátum);
• előnyt jelent, de nem kötelező egy társadalmi szervezet – cserkészet, iskola, alapítvány, egyház stb. – vagy elismert személyiség ajánlása (.pdf formátum).

3. A pályázati adatlap kinyomtatása, aláírása, szkennelése

Nyomtassa ki az elektronikusan kitöltött pályázati adatlapot, írja alá kék színű tollal és színesben szkennelje be!

FIGYELEM! A kérdőívet nem kell kinyomtatni, aláírni és szkennelni.

4. A pályázati dokumentumok elektronikus beküldése a apply-balassi@mfa.gov.hu e-mail címre

Az alábbi pályázati dokumentumokat kell beküldeni:

• elektronikusan kitöltött pályázati adatlap és kérdőív (Excel dokumentum),
• aláírt, beszkennelt pályázati adatlap (.pdf dokumentum),
• önéletrajz (Word dokumentum);
• kb. 200 szavas fogalmazás a magyarországi tanulmányok céljáról és a megszerzendő ismeretek otthoni hasznosításáról (Word dokumentum);
• útlevélmásolat (.pdf formátum);
• előnyt jelent, de nem kötelező egy társadalmi szervezet – cserkészet, iskola, alapítvány, egyház stb. – vagy elismert személyiség ajánlása (.pdf formátum).

CSAK ELEKTRONIKUSAN ELKÜLDÖTT PÁLYÁZATOKAT FOGADUNK EL!

A jelentkezéssel kapcsolatos további tájékoztatást a KKM Képzési Főosztályán, Szalánczi Krisztina oktatási referensnél, az alábbi elérhetőségeken kaphat:

személyesen: H-1016 Budapest, Somlói út 51., 242. szoba

telefonon:  +36-1-550-2303

e-mailen: balassisummeruni@mfa.gov.hu

Egyéb információ a Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi–ösztöndíjak honlapján:

https://balassischolarship.kormany.hu/palyazat-balassi-nyari-egyetem

F I G Y E L E M !

Az ügyféltájékoztatás és az ösztöndíjpályázatok benyújtásának e-mail címe nem azonos!

Ügyféltájékoztatás csak a balassisummeruni@mfa.gov.hu címen zajlik, a apply-balassi@mfa.gov.hu címre csak az ösztöndíjpályázatokat fogadjuk.

_________________________________________________________________________________________________

A pályázatra angol nyelvű jelentkezést is elfogadunk. / Applications may be submitted in English language as well.

A közös érdekek felismerésén alapuló gyakorlati sikerek a bizalomépítést szolgálják a magyar-román kapcsolatokban, ami a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó kényes témák esetében is megnöveli a siker reményét - hangsúlyozta Szijjártó Péter február 8-án Bukarestben, ahol az új román kormány több tagjával találkozott. „ A két nép ezer szálon kötődik egymáshoz, Románia és Magyarország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési kötődései pedig egyértelművé teszik, hogy kölcsönösen érdekeltek egymás fejlődésében.” Románia a negyedik legfontosabb exportpiac Magyarország számára, és az Erdélyben élő jelentős magyar közösség miatt is kritikus fontosságúak a két ország közti összeköttetések. Szijjártó Péter román kollégáján, Bogdan Aurescu külügyminiszteren kívül Claudiu Nasui gazdasági, Catalin Drula közlekedési, Virgil Popescu energiaügyi és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is találkozott. Román kollégáival egyebek között arról állapodtak meg, hogy 2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőket engedélyeznek. Mint mondta: nevetséges és egyben szomorú, hogy létezik tíz olyan, határon átvezető út, amely megépült, közelebb hozhatná egymáshoz a határ mentén élő közösségeket és településeket, de ezek használatát még nem engedélyezték. A magyar fél vállalja a határellenőrzési infrastruktúra kiépítését, és azt kéri a román partnerektől, hogy a tíz út használatba vételét engedélyezze. Arról is megegyeztek, hogy 2024-re Magyarország kétvágányúsítja a Budapest-Békéscsaba-Lökösháza vasútvonalat, amely román oldalon Kürtöstől folytatódik. Közös a két ország érdeke abban is, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó gázmezőin mielőbb meginduljon a gáz kitermelése, hiszen ez Magyarország számára újabb gázbeszerzési forrást jelentene. Amennyiben megindul a fekete-tengeri gázkitermelés, a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezeték kapacitását megduplázzák, a jelenlegi 1,75 milliárdról 4,4 milliárd köbméterre bővítik, megnyitva a román gáz előtt a magyar - és Magyarországon keresztül - a többi közép- és nyugat-európai piacot. A külgazdasági és külügyminiszter több olyan közös érdeket is említett, amelyben a román féllel együtt akarnak fellépni Brüsszelben. Ezek egyike a nukleáris energia ügye, amelynek használatát az európai energiaszabályozás jelenleg háttérbe próbálja szorítani. Közös érdek Bulgária és Görögország gázvezetékrendszerének mielőbbi összekötése is, amely hozzáférést biztosíthat Románia és Magyarország számára egyaránt a déli gázszállítási útvonalhoz. Közösen fognak fellépni annak érdekében is, hogy az úgynevezett uniós "mobilitási csomagot" a jövőben ne érvényesítsék, mert az hátrányos helyzetbe hozza a közép-európai szállítmányozási vállalatokat. Szijjártó Péter a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is egyeztetett. Kifejezte meggyőződését: a két ország közeledését szolgálja az is, hogy - kormányzati szerepvállalása révén - a romániai magyarok képviselete részese a Románia számára fontos döntések meghozatalának. Úgy értékelte: helyes döntés volt az RMDSZ belépése a bukaresti kormánykoalícióba, ami újabb hidak képzésének lehetőségét hordozza Magyarország és Románia között. "Ez még inkább egymásra utalttá tudta tenni a két országot, még világosabbá tette: nem az ellenségeskedésnek van itt az ideje, ha hajlandóak és képesek vagyunk a közös érdekekből kiindulni, az mind Magyarország, mind Románia súlyát és sikerességét, erejét meg fogja növelni".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kétoldalú tárgyalásokat folytatott Sorin Grindeanu román közlekedési és infrastrukturális miniszterrel 2023. szeptembere 1-én Temesváron. A találkozón megállapodást kötöttek két új határátkelő létrehozásáról. Az egyik Kübekháza és Óbéba (Beba Veche) között jön létre, és két éven belül használható lesz. A másik pedig a még 1940-ben felrobbantott Maros-híd újraépítését foglalja magában Magyarcsanád és Csanád (Cenad) között. Ezzel tizenkettőről tizennégyre nő az átkelőhelyek száma a két ország határán. Ezen felül jelenleg két autópálya-összeköttetés építése is zajlik, amelyek közül az egyiket 2025-ben, míg a másikat 2030-ban fogják átadni, amivel már tizenhatra fog emelkedni az átkelőhelyek száma. Tíz olyan útkapcsolat is van a két ország között, amelyet egyelőre csupán heti egy napon lehet nyitva tartani, méghozzá azért, mert Románia még nem léphetett be a schengeni övezetbe. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország nemzeti érdeke a mielőbbi román schengeni csatlakozás. Itt az ideje annak, hogy határellenőrzéssel ne zavarjuk a két ország kapcsolatát. A két ország milliónyi szállal kötődik egymáshoz a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt, és minél több ponton kötjük össze egymást fizikailag, annál jobb, eredményesebb és sikeresebb lesz az együttműködésünk – hangsúlyozta. A miniszter elmondta: szeptember végére összehívták a két ország közti közlekedési munkacsoport ülését. Egy határ menti térség akkor tud igazán jól fejlődni, ha a határ nem elválasztja ezt a térséget a határ másik oldalán lévőtől, hanem összeköti vele. Ezért is hoztuk meg azt a stratégiai döntést a román kormánnyal közösen, hogy megnöveljük a határon lévő átkelési lehetőségek számát. A következő évek nagy közös, román–magyar útépítésekről fognak szólni a két ország határán – tette hozzá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca és a magyar tőke kedvelt befektetési helyszíne, valamint a két országnak fontos nemzeti közösségei élnek egymás területén.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere 2023. november 8-án munkalátogatást tett Bukarestben, ahol részt vett az idén 6. alkalommal megrendezett Nemzetközi Román Földgáz Konferencia (RIGC-2023) miniszteri panelbeszélgetésén, és kétoldalú megbeszélést folytatott Sebastian-Ioan Burduja energiaügyi, Sorin Mihai Grindeanu szállításügyi és infrastrukturális, valamint Ștefan-Radu Oprea gazdasági, vállalkozásügyi és turisztikai miniszterrel, illetve találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Románia által szervezett nemzetközi gázkonferencia miniszteri panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy Magyarország, Románia, Moldova és Azerbajdzsán között világos az egyetértés a tekintetben, hogy fejleszteni kell a földgázszállítási infrastruktúrát, növelni kell a kapacitásokat a dél-kelet-európai régióban, aminek finanszírozásában az Európai Uniónak is részt kell vállalnia, hiszen összeurópai érdekről van szó. Nem politikai döntés, hanem az infrastrukturális hálózat és a nemzeti szuverenitás függvénye az, hogy ki honnan és milyen mértékben vásárolja a földgázt. Sebastian Burduja energiaügyi miniszterrel megegyeztek abban, hogy tovább növelik a két ország közötti földgázösszeköttetés kapacitását és megállapodtak abban, hogy a két ország elkezdi egy új villamosenergia-összeköttetés létrehozásának az előkészítését. Sorin Grindeanu közlekedési és infrastrukturális miniszterrel egyetértésben Szijjártó Péter miniszter megerősítette, hogy az elmúlt években megkötött infrastruktúrafejlesztési megállapodások alapján tartják azt az ütemet, hogy öt évente átadnak egy-egy autópálya-kapcsolatot a két ország között. A magyar miniszter bejelentette, hogy elkészült a magyarcsanádi híd terve, amelyet be is nyújtottak EU-s finanszírozási forrásokra, a Kübekháza-Óbéba/Beba Veche határátkelő előkészítése pedig megkezdődött. Szijjártó Péter miniszter Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélésén megerősítette: a Romániával való együttműködésnek a magyar kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít, amelynek legfontosabb alapját és erőforrását a romániai magyar nemzeti közösség jelenti. Magyarország nemzeti érdeke, hogy Románia minél előbb a schengeni övezet tagjává váljon. Ennek egyik oka az, hogy Románia a második legfontosabb exportpiaca a magyar gazdaságnak, illetve egyik fontos célja az, hogy a határ ne elválassza, hanem összekösse a két szomszédos országot, ennek megfelelően például Románia schengeni tagságával tíz új határátkelő fog automatikusan megnyílni a két ország között – húzta alá Szijjártó Péter. A marosvásárhelyi római katolikus iskola ellehetetlenítésének folytatása elfogadhatatlan, az ügyet a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatok napirendjén tartja. Magyarországnak az az érdeke, hogy az RMDSZ jól szerepeljen a 2024-ben lezajló valamennyi romániai választáson, hiszen egy erős és bukaresti képviselettel is rendelkező RMDSZ pozitívan tud hozzájárulni a magyar-román kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez is.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2024. április 3-án Bukarestben megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel, illetve az „EU Stratégiai Menetrend 2024–2029” előkészítő tanácskozása keretében Klaus Iohannis-szal, Románia államelnökével, Alexander De Croo belga és Andrej Plenkovic horvát kormányfővel, valamint Charles Michel-lel, az Európai Tanács elnökével. Az RMDSZ elnökével tartott informális egyeztetése után a magyar miniszterelnök sok sikert kívánt az RMDSZ-nek az Európa parlamenti és a romániai helyhatósági választásokhoz, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig kiemelte: „Romániának és Magyarországnak számos közös érdeke van a régión belül, amelyet Brüsszel felé közösen tud képviselni. Ha Közép-Európában, Kelet-Európában a volt kommunista blokk tagállamai az Unión belül együttműködnek, akkor mindenkinek sokkal könnyebb az érdekérvényesítés”. A Marcel Ciolacu kormányfővel folytatott munkamegbeszélésén jelen volt még magyar részről Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere, valamint román részről Sorin Grindeanu, román közlekedési és infrastrukturális miniszter is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. július 24-én munkalátogatást tett Bukarestben, ahol megbeszélést folytatott Luminița Odobescu külügyminiszterrel, részt vett és felszólalt a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) 5. miniszteri találkozójának plenáris ülésén, ahol kétoldalú megbeszélést folytatott Vladimir Malinov bolgár, illetve Sebastian Burduja román energiaügyi miniszterrel. A konferencia után találkozott Aurel Percă bukaresti római-katolikus érsek-metropolitával, valamint tárgyalásokat folytatott és kétoldalú infrastrukturális megállapodást írt alá Sorin Grindeanu szállításügyi és infrastrukturális miniszterrel. A külügyminiszteri találkozóról a miniszter elmondta: „az elmúlt hetek és hónapok túlfűtött európai politikai vitájában a román külügyminiszter mindig korrekt álláspontot foglalt el Magyarországgal kapcsolatban”. A közlekedési és az energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélései után a miniszter úgy értékelte, hogy „a kétoldalú kapcsolataink a közlekedés, a gazdaság és az energia terén kiválóan alakulnak, minden bizonnyal azon felismerés alapján, hogy a jószomszédi együttműködés sokkal több hasznot hoz, mint az ellenségeskedés”. Az aláírt infrastrukturális megállapodással kapcsolatban pedig elmondta: az alapján megkezdik a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal építésének előkészületeit annak érdekében, hogy európai forrásokra pályázhassanak, valamint 2027-ig újabb határátkelőhelyet létesítenek Kübekházánál. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy rendkívül élénk a gazdasági-kereskedelmi együttműködés a két ország között, az Erdélyben, Székelyföldön élő magyarság, illetve a Magyarországon élő román közösség pedig folyamatosan utazik a határon keresztül, ezért mindkettőnknek az a nemzeti érdeke, hogy Románia minél előbb teljes jogú tagja legyen a schengeni övezetnek.