Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2025. január 20-án munkalátogatást tett Bukarestben, ahol egyeztetéseket folytatott román partnerével, Emil Hurezeanu külügyminiszterrel, valamint Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel, pénzügyminiszterrel, Cseke Attila fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszterrel, Sorin Grindeanu közlekedési és infrastrukturális miniszterrel, Sebastian Burduja energiaügyi miniszterrel, illetve Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és előadást tartott a bukaresti Európai Gázkonferencián. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bukaresti tárgyalásairól szólva stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését az ország teljes jogú schengeni tagsága január 1-i hatálybalépése után, amivel megszűnt az ellenőrzés a két ország határán. Üdvözölte, hogy ezzel mostanra tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között. Hangsúlyozta, hogy tovább fog bővülni az átkelők száma, és előkészítették az ehhez szükséges megállapodást, illetve megkötötték a szerződést a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére és a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megtervezésére is. Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak Románia igen fontos gazdasági partnere, a harmadik legfőbb exportpiaca, a szomszédos országba irányuló kivitel tavaly újabb csúcsot döntött. Megjegyezte, hogy mára több magyarországi cég is piacvezetővé vált Romániában, és példaként említette a Molt, a Wizz Airt, a Richtert és a Hellt. Érintette az energetikai együttműködést is, amely mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul, és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett. Elmondta: „a magyar-román interkonnektoron tavaly 1,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Magyarországra, s Romániában már folyik az előkészítése egy új tengeri gázmező kitermelésének, aminek nyomán Közép-Európa újabb forrásokhoz juthat 2027-re, ha minden jól megy. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben az új helyzetben a földgázkereskedelmi együttműködésünket bővítsük. Az erről szóló tárgyalások már meg is indultak a vállalataink között". Kitért továbbá arra a projektre is, amelynek keretében Magyarország Romániával, Azerbajdzsánnal és Georgiával együttműködve zöld energiát tervez importálni a kaukázusi térségből. Elmondta, hogy most jegyzik be az ezt előkészítő vegyesvállalatot Bukarestben, és már a vezérigazgatót is kinevezték. A miniszter végül kiemelte, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben. "Romániában, a román politikai elitben nem is kérdés, hogy meg lehet bízni az RMDSZ politikusaiban, akik komoly hozzáadott értéket képviselnek a kormányzati teljesítmény szempontjából" - fogalmazott. Emil Hurezenau új román külügyminiszterrel folytatott tárgyalásával kapcsolatban elmondta, a praktikus együttműködésre fogják helyezni a hangsúlyt, s egyetértettek abban, hogy Közép-Európának békére, fejlődésre, stabilitásra van szüksége.
